Egészen hihetetlen hónapokat tudhatnak maguk mögött a fenntarthatósági célokat szem előtt tartó ESG-alapok: az idei első kilenc hónapban a bennük kezelt vagyon 64%-kal ugrott meg, a növekedés minden régióra és minden eszköztípusra kiterjedt. Ez az a befektetés, amelynek keresletét a koronavírus nem vetette vissza, sőt: idén sokkal több pénz áramlott ESG-alapokba, mint tavaly, és ez a jövőben is folytatódhat.
Az Európai Bizottság ma javaslatot tett arra, hogy 2021 legyen a vasút európai éve. A kezdeményezés az Európai Zöld Megállapodás közlekedéssel kapcsolatos célkitűzéseinek megvalósítását hivatott elősegíteni. Ennek érdekében 2021-ben számos rendezvény és kampány fogja népszerűsíteni a vasúti közlekedést mint fenntartható, innovatív és biztonságos közlekedési módot.
A világban egyre inkább zöldülnek be az óriásvállalatok, már egyre cikibbnek számít, ha egy társaság nem klímasemleges, és ez különösen igaz az energiatársaságokra. Miután az Európai Beruházási Bank már nem támogat új fosszilis projekteket, így az energiaszektornak már jóval nagyobb a tét annál, mint pusztán marketing célokra használni a világban hódító zöld tendenciát. Egy nagy energetikai átalakulásnak lehetünk szemtanúi, azonban ebből a kényszerből nyertesként is ki lehet jönni.
Ahelyett, hogy bejelentette volna ma az Európai Bizottság a túl bonyolulttá vált Stabilitási és Növekedési Egyezmény (SNE) lazításaként is felfogható „zöld rugalmassági” záradékot, mint ahogy ennek terve kiszivárgott, csak néhány önkritikus megállapítást fogalmazott meg az egyezményről és egy nyilvános konzultációt indított a témáról, amely év végéig eltart majd. A testüleg megállapítása szerint a beruházások élénkítéséhez túl összetetté vált az SNE, mivel egyszerre több célt is követ, így megfontolandó az ösztönző hatás erősítése a módosítások árán.
Egy „zöld rugalmassági” záradékkal módosíthatják az EU költségvetési és adósságszabályait rögzítő Stabilitási és Növekedési Egyezményt, hogy ezzel segítsék a minap bejelentett Európai Zöld Megállapodás, azaz a 2050-es uniós klímasemlegességi cél és a digitalizációs átállás megvalósítását – írja a Politico a birtokába került 19 oldalas tervezet alapján.
Az Eurostat elemzése szerint 2018-ban a megújuló energiaforrások részesedése a teljes felhasználásban Magyarországon 12,5 százalék volt a 18 százalékos EU-s átlaggal szemben. A legrosszabban a villamosenergia-termelésben szerepeltünk az arányokat tekintve, azonban nem volt ez mindig így, ugyanis 2011 és 2013 között még az Uniós átlagnál is előrébb jártunk a megújuló energiák felhasználásában.
Üzleti megtérülés szempontjából nem tartja kifizetődőnek a földgáz és más fosszilis fűtőanyagokkal összefüggő projektekbe való befektetést Werner Hoyer, az Európai Beruházási Bank elnöke, akkor sem, ha a gáz a sokkal szennyezőbb szenet hivatott kiváltani az áramtermelésben. A Bruxinfo kérdésére így lényegében az is kiderült, hogy ha a Mátrai Erőmű a lignitről a széntüzelésre váltana át, akkor sem kaphatna ehhez a projektjéhez EIB-hitelt.
Az Európai Bizottság első, 2020-ra vonatkozó munkaprogramja méltányos, klímasemleges, a digitális átállás beindítására összpontosít, legfőbb célkitűzése az, hogy élni tudjunk az egyidejűleg zajló ökológiai és digitális átállás teremtette lehetőségekkel - közölte szerdán Maros Sefcovic, az Európai Bizottság intézményközi kapcsolatokért felelős biztosa a munkaprogram bemutatásakor szerdán.
Magyarország is jogosult lehet az uniós modernizációs alap többletpénzeire, amelyeket energetikai rendszereink megújítására költhetjük – írja a Világgazdaság brüsszeli forrásaira hivatkozva.
Elfogadhatatlannak nevezi Varga Mihály pénzügyminiszter a tárca által ma kiadott közleményben azt, hogy az európai Zöld Terven belül az ún. Igazságos Átállást Támogató Alapból Magyarország csak 82 millió eurót, a keret 1,2%-át kapná meg, és éppen ezért testreszabott ösztönzőrendszer létrehozását sürgette.
Kiszivárgott a Méltányos Átállási Mechanizmus finanszírozási rendszere, amely az egész Európai Unióban segíteni fogja a klímavédelmi célokkal összhangban lévő zöld átállást, így Magyarországon is kapóra jön majd az állami kézbe kerülő lignitalapú Mátrai Erőmű zöldítésére, de közben a rendszer éppen a magyar gazdaság számára kulcsfontosságú kohéziós forrásokból csíp le még többet – rajzolódik ki a Bruxinfo által megszerzett dokumentumból. A tervet emiatt a múlt heti évindító sajtótájékoztatóján Orbán Viktor magyar miniszterelnök is kritikával illette, de úgy tűnik, hogy már ma bejelenti az Európai Bizottság.
Ez lesz az európai kontinens „ember a holdon pillanata” – címkézte meg az Európai Parlamentben ma tartott beszédében a most bejelentett 100 milliárd eurós klímavédelmi programját Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság új elnöke és ezzel igyekezett megnyerni magának a jogalkotásban fontos szerepű EP-t. A Reuters tudósítása szerint a 100 milliárdos alapból 35-öt az a méltányos átállást szolgáló alap tesz ki, amely a kiszivárgott hírek szerint Magyarország számára várhatóan csak korlátozott forrásokat kínálna, miközben épp a kulcsfontosságú felzárkóztatási forrásokból vonnák el rá a fedezetet.
Nehéz a helyzet Volcsanszknál.
Korábban „vad menyét” néven híresült el.
Hosszú idő óta most először történt ilyen.
Akár egymillió érintettje is lehet az új pályázatnak, aminek első körben 20 vagy talán 30 ezer nyertese lehet.
Valami felfelé húzza az árakat.
Az Európai Unióban a kínai érdekeket leginkább támogató országokba látogat csak el az ázsiai világhatalom vezetője.
